Testvérvárosok

Önkormányzatunknak tíz élő, aktív testvérvárosi kapcsolata van. Külön külügyi koncepció határozta meg azon alapelveket, amelyek révén a kapcsolatfelvétel még az 1990-es évek második felében létrejött, és ezek – testvérvárosi szerződések révén –  2004-ig teljesedtek ki. Céljaink közé tartozott települési szinten az akkoriban egyesülő kelet-közép-európai, a fejlett nyugat-európai térségi, valamint az itt élő nemzetiségek helyi önkormányzatain keresztül az anyaországgal való szorosabb kapcsolat kialakítása. Ez eredményezte azt, hogy jelenleg a Kárpát-medence gyűrűjében hat testvérvárosunk és három nemzetiségeinkhez köthető, valamint egy televíziós kontaktusból származó itáliai testvértelepülésünk van. Az előbbiek magyarság által lakott települések, ahol a nemzeti identitás tartós megőrzése is fontos, sőt az épített magyar örökség életre keltését és fenntartását is külön támogatjuk. Ezért pl. Torockó Európa Nostra díjat kapott 1999-ben, és 2017-ben bekerült a „Hungarikum”-ok közé is. A települések mindegyike regionális turisztikai központ, és számtalan közvetlen vagy igen közeli látnivalót, felüdülési lehetőséget, tartalmas kikapcsolódást nyújt.

Testvértelepüléseink polgárai az élet számos területén önkormányzatunk támogatásával találkoznak, ismerik meg egymást, a kölcsönös gyermeküdültetéstől, a közös kulturális eseményeken át, a tapasztalatcseréken keresztül az együttes zarándoklatokig, és még sorolhatnánk tovább. A településkör közös tulajdonsága az is, hogy népességük száma, vagy regionális környezetük súlya fontos és közel hasonló a fekvésük szerinti földrajzi térségben. Meglévő külügyi kapcsolatrendszerünk alkalmas további szomszédos területek, így a Kárpát-medence „összekapcsolására” is, különösen a kelet-európai térségben. Reménykeltő kísérletek révén Európának e táján ennek népek közötti integráló ereje van, és a jövőben ezért is növekszik fontossága. Ez adja értelmét a testvérvárosi kapcsolatok fenntartásának, tartalommal való kitöltésének, fejlesztésének.

V. kerület Polgármestere

A feljegyzések szerint, a kicsi székelyföldi falu neve a „Jandalaka” településnévből rövidült. A legenda azonban másképpen tudja. E szerint a környéket egykor fiai között felosztó apa, miután kiadta a jussát mindenkinek, körbemutatott: „Itt pedig én lakom!” – így lett a hely neve Énlaka.

Római kori alapokon létrejött településszerkezete a középkor óta lényegében változatlan. A lakóházak körül máig megmaradtak a hagyományos építmények: kapu, csűrös pajta, szénatároló, sütő, fásszín. Az énlakai unitárius templom 1668-ban festett kazettás mennyezetén olvasható a Székelyföld legrégibb megmaradt rovásírásos felirata.

Belváros-Lipótváros 1996-ban elindított Énlaka Értékvédő Programja 1999-re bővült  minden területre kiterjedő testvérvárosi kapcsolattá. Ennek eredményeképpen sikerült helyreállítani és azóta fenntartani a hagyományosan értékes faluképet.

A testvérváros honlapja: https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3422

„Erdély legszebb faluja”, máig színmagyar települése egykor vasbányáiról és vasművességéről volt ismert. Különleges, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő faluképe az 1870. évi tűzvész után alakult ki. A Fő tér polgári jellegű, egységes megjelenésű kőházait jól egészítik ki a távolabb fekvő utcák korábbról megmaradt épületei.

A Torockó Értékvédő Program alapja az 1995 óta élő testvérvárosi kapcsolat, amely  Belváros–Lipótváros rendszeres anyagi és erkölcsi támogatásával teszi lehetővé az egyedülálló falukép és épített örökség megőrzését. A program – a romániai műemlékvédelemben elsőként – 1999-ben Europa Nostra Díjat nyert. Mára a faluturizmus lett Torockó elsődleges megélhetési forrása.

A település fölé magasodó hegy, a Székelykő is arról nevezetes, hogy mögötte hajnalonta „kétszer kel fel a nap”. Közben ugyanis a hegy egyik ormának takarásába kerül, majd ezt követően bukkan fel ismét.

A testvérváros honlapja: https://www.torocko.eu/

A nagy múltú gömöri település régi bányaváros: erre utal címerében az ék és a kalapács,   a város nevére és alapításának legendájára emlékeztető három rózsával. Ma a szlovákiai, kisebbségben élő magyarság egyik központja. Városmagjának látképén a Tűztorony hatalmas építménye uralkodik. A településtől nem messze áll Krasznahorka „büszke vára”, illetve Betlér kastélya, amelyek egykor az Andrássy család birtokában voltak. 

Belváros-Lipótvárost 1997 óta fűzi testvérvárosi kapcsolat Rozsnyóhoz, Baska József (1935-2017) Dernőn született, Belvárosban élt festőművész kezdeményezésére. Az ő nevét vette fel a rozsnyói művésztelep, amely – a kulturális együttműködés egyik színtereként – évente megrendezi a „Malom” nemzetközi művészeti szimpóziumot és művésztábort.

Több belváros-lipótvárosi iskola közvetlen testvérvárosi kapcsolatban áll a rozsnyói magyar oktatás intézményeivel. Rendszeresen szerveznek sporttalálkozókat, labdarúgó bajnokságot, csereüdüléseket.

Kárpátalja jelentős városa Európa földrajzi középpontjában fekszik, a Tisza két ágának összefolyása és a Tatár-hágó közelében. A Keleti-Kárpátok csúcsai veszik körül, így fekvése miatt egyúttal turisztikai központ. A magyarság ezt a területet mindig kevésbé sűrűn lakta, a sok nemzetiségű népesség nagy része hagyományosan ruszin. Valaha innen indultak a Tiszán az Alföld felé fát úsztató tutajosok.

Az 1995-ben létesült testvérvárosi kapcsolat keretében Belváros-Lipótváros rendszeresen támogatja a rahói magyar óvodát, általános iskolát és gyermekotthont, a diákok a nyári szünetben csereüdültetéseken vesznek részt. A kulturális kapcsolatok fenntartása, a magyar pedagógusok továbbképzése külön is nagy jelentőségű.

A testvérváros honlapja: http://www.rakhiv.com/index_hu.php?lang=hu

2005 óta Belváros-Lipótváros olaszországi testvérvárosa ez a kis település, amely Caserta megyében fekszik, Róma és Nápoly között csaknem félúton. A kedvelt üdülőhely a Tirrén-tenger partján fekszik, pálmafás sétányai hangulatos kontrasztot képeznek régi templomaival, gyönyörű kertjeivel, virágos parkjaival. Olaszország idegenforgalmi térképére a város többek között  Kutyamúzeumával került fel, amely egész Itáliában egyedülálló – az alapító hűséges társa, egy német juhász emlékére létesítette.

Belváros-Lipótváros olasz nyelvi tantervű középiskolája, a Veres Pálné Gimnázium rendszeres kapcsolatot ápol az itáliai testvértelepüléssel; a kerület és Mondragone zenekarai, kulturális csoportjai gyakran viszik egymáshoz programjaikat.

A testvérváros honlapja: http://mondragonece.altervista.org/

A kaukázusi ország, a világ első keresztény államának fővárosa – bár 2800 éves múltra tekinthet vissza –, napjainkban inkább modern, nyüzsgő nagyváros, mint műemlékeiről ismert település.

A magyarországi örmények előbb 17. századi, erdélyi betelepülésük nyomán, majd a török birodalom 1915-ben elkövetett népirtása elől menekülve kerültek a Kárpát-medencébe. Budapesten is viszonylag jelentős létszámban él örmény kisebbség.   Belváros-Lipótváros önkormányzata 2005-ben létesített testvérvárosi kapcsolatot Örményország fővárosával.

Jerevánból érkezett az a jellegzetes „kereszteskő”, amelyet az örmény nemzetiségi önkormányzat állíttatott a belvárosi Duna-korzón 2000-ben, a kereszténység felvételének 1700. évfordulóján. Az alkotás eredetije a 13. században készült, és egy örményországi kolostorban látható.

Az Urartu Örmény Színház Magyarországon elsőként Belváros-Lipótvárosban mutatta be  az örmény genocídiumnak és ellenállásnak emléket állító világhírű regény: Franz Werfel „Musza Dagh”-jának musical változatát.

A testvérváros honlapja: https://www.yerevan.am/en/

Magyar lakta város a Bácskában, a környékbeli mezőgazdasági települések térségi központja. A történelem viharai a szó szoros értelmében végigszántottak rajta. A török hódoltságot túlélve, előbb a kuruc korban érte kíméletlen pusztítás, majd 1849-ben, végül több alkalommal a 20. században, utoljára a délszláv háborúk idején. Újjáéledőben van a feldolgozóipar; a hagyományosnak számító lótenyésztésre alapozták a lovardát. A szeptemberi Mézünnep ma már turisztikai esemény is, karneváli felvonulással.

Belváros-Lipótváros 1995-ben létesített Topolyával testvérvárosi kapcsolatot. A település delegációi, iskoláinak diákjai rendszeresen részt vesznek Belváros rendezvényein. A kerület  továbbképzések szervezésével is segítséget nyújt a bácskai településnek.

A testvérváros honlapja: https://www.btopola.org.rs/hu

A német főváros egykori nyugati oldalának belső kerülete 1998 óta áll testvérvárosi kapcsolatban Belváros-Lipótvárossal.

Charlottenburg a régi kormányzati és üzleti negyedtől, a Kurfürstendammtól egészen a híres barokk kastélyig terjed ki, amelyet I. Frigyes porosz király építtetett nyári rezidenciául. 1705-ben ő adományozta a település nevét, fiatalon elhunyt felesége, Sophie Charlotte királyné emlékére.

A két testvérkerület között elsősorban kulturális együttműködés alakult ki, amelynek keretében belváros-lipótvárosi diákok utazhatnak ki nyelvet tanulni, majd idehaza vendégül látják a charlottenburg-wilmersdorfi gyermekeket.

A testvérváros honlapja: www.charlottenburg-wilmersdorf.de

A Wawel királyi vár lábainál fekszik az Óváros (Stare Miasto), amelyet 2004 óta fűz testvérvárosi kapcsolat Belváros-Lipótvároshoz.

A két városmagot számos kapcsolódási pont köti össze. Krakkó fejedelemasszonya volt Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla lánya. Itt uralkodott királynőként Anjou Szent Hedvig, Nagy Lajos királyunk utóda a lengyel trónon, akit később a waweli székesegyházban temettek el. Mindkét szent szobra Budapesten – a lengyel nemzetiségi önkormányzat ajándékaként – a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom kertjében áll. Számos lengyel menekültet fogadott be Budapest a második világháború idején, akiknek egy része aztán végleg itt telepedett le.

A lengyel-magyar testvérvárosi kapcsolatok keretében a krakkói és budapesti művészek, iskolások rendszeresen részt vesznek a két település belvárosának kulturális eseményein.

A testvérváros honlapja: www.dzielnica1.krakow.pl